|
Minimális tartalmú adásvételi szerződés is érvényes lehet, ezért fontos, hogy mielőtt bármilyen papírt aláírnának, bármit is fizetnének forduljanak ügyvédhez!
Az adásvételi szerződés csak írásban, ügyvéd, jogtanácsos, közjegyző ellenjegyzésével érvényes. Minden banknak saját követelménye van az adás-vételi szerződéssel kapcsolatban, ezért a szerződés megkötése előtt tájékozódjanak erről.
Ingatlan adás-vételi szerződés elemei
- Az eladó és a vevő adatai (természetes személy esetén)
- Név (családi és utónév)
- Anyja neve
- Születési év
- Lakcím
- Személyi azonosító
- Adóazonosító jel
- Az eladó és a vevő adatai (nem természetes személy esetén)
- Cégnév
- Székhely
- Cégjegyzékszám
- Cég képviselőjének ada
Cég esetében csatolni kell a cégkivonatot és az aláírási címpéldányt is.
- Ingatlan adatai
- Település neve, pontos címe
- Helyrajzi szám
- Terület nagysága
- Ingatlan-nyilvántartási besorolás
A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy van-e tartozás az ingatlanon, nincs folyamatban az ingatlan tulajdonlásával, birtokbaadásával kapcsolatos per.
- Vételár kiegyenlítés
- Vételár összege
- Több részletben való fizetés esetén a szerződéskötéskor fizetett öszege (ami lehet előleg, vagy foglaló)
- Fennmaradó vételárrész fizetésének ütemezése
- Teljes összeg kifizetésének pontos időpontja
- Nem készpénzes fizetés esetén az eladó meghatározott bankjának számlaszáma, és teljesítés időpontja
Foglaló
A foglalót a vevő fizeti az eladónak a szerződés megkötésekor (nem lehet később átadni). A foglaló nagyságát bele kell írni a szerződésbe. Nagysága általában a vételár 5-20 % között mozog. A foglaló beleszámít a vételárba, amennyiben a szerződés teljesítésre kerül. Ha a szerződés a vevő hibájából hiúsul meg, akkor a vevő elveszíti a foglaló összegét. (Pl. A vevő meggondolja magát, s mégsem akarja megvásárolni az ingatlant) Ha az eladó miatt nem teljesül a szerződés, akkor az eladónak az összeg dupláját kell visszafizetnie. A foglaló visszajár, ha egyik fél sem hibás, vagy a felek közös megegyezéssel felbontják a szerződést.
Előleg
Az adásvételi szerződésben szokás előleget is kikötni. Ez egyfajta részletfizetésként fogható föl, azaz a vevő nem egy összegben rendezi a vételárat. A foglalóval szemben az előleg a szerződés meghiúsulása esetén teljes egészében visszajár. Az sem számít, melyik fél hibájából nem teljesül az adásvétel.
Előleg fizetésekor az eladó nem érezheti magát biztonságban, hiszen a vevő bármely oknál fogva meggondolja magát, visszakérheti az előleget, és továbbállhat. A vevő sem kap garanciát: ha ugyanis az eladót kedvezőbb ajánlattal keresik meg, minden további nélkül eladhatja másnak az ingatlanját, az előleget pedig egyszerűen visszafizetheti.
A foglalóval szemben az előleg mindössze pénzügyi megállapodás, nem pedig biztosíték. Akkor állapodnak meg róla, ha nem a vevőnél nincs még a teljes vételár: bankkölcsönre van még szüksége, vagy nem tette még pénzzé jelenlegi ingatlanját. A foglaló tehát gyakoribb és valódi biztonságot nyújtó megoldás.
A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy mikor lesz ingatlan birtoklásának az átengedése. Általában a teljes vételár kiegyenlítésének időpontjával esik egybe.
Birtokba adáskor az eladónak nem lehet közüzemi díj, közös költség tartozása. A lakásból ki kell jelentkezni. Átadáskor jegyzőkönyvet célszerű készíteni a mérőórák állásáról. Az átadás után az ingatlan terheinek a viselése a vevő kötelessége.
- Szerződő felek állampolgárságára vonatkozó nyilatkozat
Ingatlan állapotára vonatkozó kérdések
Költségviselés
Stb.
- Keltezés helye, dátum, aláírások
A vevőnek, eladónak, és az ügyvédnek a szerződés minden oldalát alá kell írnia.
|
|